Aggódik a Wall Street és nem alaptalanul: januártól az EU-ban életbe lép a MiFID 2., és ha nem találnak valami kiskaput arra, hogyan lehet fizetés nélkül elemzést adni az ügyfeleknek, akkor az amerikai bankok és brókercégek könnyen kiszorulhatnak az európai elemzési piacról.
Tényleg okosabb lesz az ügyfél, ha több információt kap? Meg lehet maradni független szolgáltatóként a piacon? Az ügyfél vagy a szolgáltató fizesse az elemzéseket? - csak néhány kérdés azok közül, amelyeket feltettünk a magyar alapkezelőknek, bankoknak, brókercégeknek és privátbankoknak a január 3-tól életbe lépő MiFID 2. kapcsán. Valószínűleg ők maguk is meglepődnek azon, milyen eredmény született a válaszokból.
Lehet, hogy jól járt az alapkezelők között az, aki még kivárt és nem döntötte el, melyik bank elemzéseit veszi meg a jövőben, ugyanis a bankok eszeveszett versenybe kezdtek az ügyfelekért, ami az elemzések árát is lenyomja. Olyannyira, hogy az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért felelős testülete (Fisma) kénytelen a bankok körmére nézni, mivel úgy tűnik, néhányuk árazási stratégiája versenytorzító hatással bírhat a piacon.
Már csak 5 hónap van hátra, és életbe lép a befektetési piacon és a befektetővédelemben jelentős változásokat hozó MiFID 2. irányelv. A szűkös határidő ellenére a befektetési piac egy része még most sem érzi a nyomást, miközben az egyik legnagyobb kihívást az elemzések árazása és költsége jelenti. Egy frissen készített tanulmány szerint az érintett szereplők javarészt a 9 nagy befektetési bank elemzési szolgáltatásait választják majd, de lesznek olyanok is, akik 2018-tól egy elemzést sem vesznek meg.
Mi az? Hetente közel 40 ezer darab készül belőle, de a 99 százaléka a kukában landol? A megfejtés az elemzőházak által futószalagon gyártott elemzés, amit elképesztő ütemben présel ki magából a világ több ezer elemzője, de aminek már most is csak töredékét hasznosítják a potenciális befektetők. Ebben a helyzetben hozhat gyökeres változást egy új EU-s szabályozás, ami megtisztítaná a piacot, de közben több ezer elemzői pozíciót is veszélyeztet.
Folyamatosak a tárgyalások és egyeztetések arról, hogy a bankok és más elemzőházak mennyi pénzt kérnek majd el januártól, a MiFID 2. életbe lépésétől az elemzési szolgáltatásaikért. A világ legnagyobb bankjai közül páran egymillió dollárt kérnek az elemzéseikhez való éves hozzáférésért, míg a kisebb bankok esetében 100-500 ezer dolláros éves díjak a gyakoribbak - írja a Financial Times.
Május végén írtunk arról, hogy az NGM körbeküldte az érintett hazai piaci szereplőknek az ösztönzőkre, az elemzési díjakra és a termékkialakításra vonatkozó fontosabb kérdéseket a MiFID 2. kapcsán, az erről szóló rendeletek már meg is jelentek a közlönyben.
Igaz, csak januártól lép életbe az uniós szintű MiFID 2 irányelv, vannak már olyan bankok a piacon, amelyek közzétették, mennyit kérnek majd el ügyfeleiktől az elemzésekért. A Credit Agricole és a Nomura bizonyos csomagjaikért 120 ezer eurót is elkérhetnek, ami több mint, 37 millió forint.
2020-ra a globális befektetési bankok 240 millió dollárt is veszíthetnek, a jövőre életbe lépő MiFID 2 olyan átalakításokat hoz az értékpapír-elemzésekben, amelyekből inkább a független szolgáltatók jöhetnek ki jól - írja egy friss tanulmányára hivatkozva a Reuters.
Nem volt nagyobb turbulencia vagy kockázat tavaly a hazai biztosítási, pénztári és tőkepiacon, de több konszolidáció is végbement az egyes szektorokban és az MNB arra számít, hogy ez idén is folytatódik. A jegybank frissen kiadott tanulmánya szerint a biztosítási piaci jövedelmezőséget negatívan érinti az etikus életbiztosítás, a nyugdíjpénztáraknál egy egész generáció hiányzik, a befektetési vállalkozások esetében pedig a kártalanítások miatti befizetések és a MiFID2-nek való megfelelés további megszűnéseket hozhat a szolgáltatók között.
Az országgyűlés törvényt fogadott el a befektetővédelmi szabályok szigorításáról. Az új törvénynek köszönhetően a szolgáltatóknak részletesebben tájékoztatnia kell ügyfeleiket befektetés előtt a lehetséges kockázatokról - írja az NGM mai közleményében. A törvény elfogadására a jövő januárban, EU-szerte életbe lépő MIFID 2-es irányelv miatt volt szükség.
Kezd körvonalazódni, hogy a kapott és kifizetett ösztönzőket, az elemzések díját és a termékkialakítást milyen módon kell majd értelmezniük és alkalmazniuk a hazai brókercégeknek, alapkezelőknek és bankoknak januártól, a MiFID 2. életbe lépésétől. Információink szerint az NGM már meg is küldte a szóban forgó rendelettervezeteket az érintett szakmai szervezeteknek egyeztetésre, de sok még a kérdőjel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyezte a HUPX Zrt. mint alapító számára a HUDEX Magyar Derivatív Energiatőzsde Zrt. tőzsdeként történő megalapítását. Az alapítási engedély kiadását követően a cégbíróság 2017. május 18-án bejegyezte a HUDEX Zrt.-t a cégjegyzékbe, amely megkezdi a felkészülést a tőzsdeként (szabályozott piac) való működésére.
A MiFID 2. januári életbe lépésével a befektetési piacon belül a kötvénypiac is jelentős változásokra készülhet. Az egyik ilyen, hogy a vállalati kötvényértékesítéseket is szigorítanák és már nem fog működni a korábbi modell, ahol bizonyos befektetőket előnyben részesítettek az értékesítések során a bankok. Bár így több esélyük lesz a lakossági befektetőknek is a vásárlásra, kérdés, hogyan tudják majd ezeket a több száz oldalas dokumentumokat az új MiFID előírásainak megfelelően három oldalasra csökkenteni - számol be a hírről a Financial Times.
Január 3-án lép életbe a MiFID 2 az EU-ban, de nincs könnyű dolguk a termékeket készítőknek és értékesítőknek sem, sok még a megválaszolatlan kérdés a célpiaccal, az ösztönzőkkel és az ügyfelek tájékoztatásának fokozataival kapcsolatban is. A Fidelity szakértői szerint több aggályos pont van jelenleg is, és bár voltak az Esmával konzultációk, továbbra sincs egyértelmű értelmezés egyes MiFID 2-es kitételeknél.
Jövő januárban lép életbe Európai Uniós szinten a MiFID 2, amelynek célja a befektetők védelme mellett az európai pénz-és tőkepiacok átláthatóságának és stabilitásának javítása. Az új szabályozás magyar jogrendbe való átültetésének határideje július 3. A több törvényt is módosító javaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be, összeszedtük a fontosabb változásokat.
A megtakarítások egy része keresi a normál kockázatot, és szolgáltatóként most ennek az igénynek a legnehezebb eleget tenni az alacsony hozamkörnyezet miatt. Ráadásul a piaci szereplőknek fel kell készülniük a jövő januárban életbe lépő MIFID 2 szabályozásra, ami jelentős költség a piaci szereplőknek, és akár a termékkínálat szűkülését is okozhatja. Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója főleg a tengerentúli fix és változó kamatozású kötvényekben lát most lehetőséget: szerinte a 2017-es év a dollár éve lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Egy 300 milliárd jüan összegű hitelprogramot is elindítanak.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
A rubelfizetés miatt fordulnak választott bírósághoz.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
